Vecsés töténelme

“Vecsés földrajzilag a Duna Pesti teraszos völgymedencéjében helyezkedik el. Keleti oldalán a Gödöllői-dombvidékhez tartozó vonulatok húzódnak, dél felé a Duna-Tisza közötti hátság területe kezdődik. Területén halad át a 4-es számú főút, a 100-as számú Budapest-Debrecen vasútvonal, és a Ferihegyi repülőtér egy része is itt helyezkedik el. Akár közúton, akár vasúton de még repülővel is könnyen megközelíthető. Határos Budapest fővárossal, Ecser, Üllő községekkel, valamint Gyál várossal. Hegyei, folyói nincsenek, természeti szépségekben szegény.” A magyar nép elsősorban a híres vecsési káposztájáról ismeri Vecsést.

A mai Vecsés területén már a bronzkorban (i.e.2000-800) emberek éltek. Az 1996. Évi régészeti feltárás, - mely a mai M0-s Budapestet elkerülő autópálya előkészítését előzte meg- e tényt erősítette meg. A feltárás során Árpád-kori templom és temető létét is igazolták. A templom a múltszázadbeli események forgatagában elpusztult, már romjai sem látszottak. E település a török időkben teljesen kihalt. A felszabadított területeken a lakosság létszáma nagyon megfogyatkozott. A harcokban elesett és a rabszolgaságba hurcolt munkaerőt pótolni kellett. Északról magyar és szlovák, nyugat felől német telepesek érkeztek a felhívásokra.

1789-ben már nem közvetlenül német földről érkeztek a telepesek hanem a közeli falvakból. Grassalkovich 50 családnak jobbágytelket kínált Vecsésen, mely házhelyet és 32 hold földet jelentett családonként. A telepítési okmányban 29 német, 10 magyar és 10 szlovák nevű család szerepel. A következő esztendők sok gonddal, bajjal jártak ezért sok magyar és szlovák család továbbköltözött, helyükre többnyire német ajkúak jöttek, és az itt maradt magyar családok is elnémetesedtek. Az anyakönyvek tanúsága szerint Soroksár, Dunaharaszti, Nagyvázsony, Taksony, Jenő, Pilisvörösvár, Dunakeszi, adták e település lakosságát. -A tanulást alapító atyáink fontosnak tartották, ezért a teleülés alapítását követően egyházi iskolát hoztak létre, és a népesség növekedésével folyamatosan nőtt az iskolák száma, egyre több vallási felekezet nyitja meg kapuit, alternatívát kínálva a helyi lakosok számára. -

1789-ben létrehozzák a római katolikus egyházközséget, elkezdődik a templom építése, s megkezdődik a tanítás a római katolikus népiskolában, Kijelölik a falun átvezető főút nyomvonalát. Megalakul a községi elöljáróság, elkészül a község pecsétje, és röviddel ezután Vecsés postaállomást kap.

1847-ben a Pest-Szolnoki vasútvonal beindulása meghatározó volt a teleülés további fejlődésére. Fejlődhetett a kereskedelem, az iparosodás, és a polgárosodás. 1861-ben a lakosság száma 2.204 fő- re duplázódót. A népesség növekedése generálta azt az igényt, hogy az egészségügyi helyzetet rendezni kellett. 1877-ben Jungamann Béla szervezte meg az első községi orvosi ellátást. A szervezett közegészségügyi és gyógyító munka 1896-ban dr Pöschl György nevéhez fűződik. És az első hatósági szülésznő 1900-ban kezdi meg munkáját.

Róder Imre a település kántorja, a helyi kulturális életet szervezte meg. 1887-ben olvasókört szervezett, melyen belül könyvtár, népi zenekar, fúvós zenekar, és színjátszó kör is működött. Később ebből alakult (1904.-ben) a ma is működő Gazdakör, mely a helyi gazdákat tömöríti össze, érdekképviseletet és közös programokat nyújt)

Róder Imre nevéhez fűződik az első Önsegélyező Egylet megalapítása. is, mely később Néptakarékpénztár lett. E történelmi időszakot jól reprezentálja, hogy amíg e község lakosainak egy része polgáriasodik, addig az 1895-ben kiadott A Gazda című címtárban az alábbi nagybirtokos családok szerepelnek: gróf Andrássy Aladár 1113 khold 30 család ( jobbágyok), Halomi Deutsch Sándor 2739 khold 38 jobbágy család.

1902-ben népkönyvtárt alapítanak az olvasókörben, és ez évben avatják fel az új Községházát, mely 1944-ig állt. 1905. Szeptember 1.-én nyitotta kapuit, az Új Állami Elemi Népiskola, a mai falusi iskola. Még ez évben 4 osztályt indít az Iparos Tanonciskola, mely gyakorlati képzést biztosított. 1909-ben elkezdődött az elemi iskolai oktatás a Felsőtelepen is.1910-ben a lakosság száma már 7.403 fő,( a korabeli adatok szerint a születések száma:319, a házasságok száma:62, a halálesetek száma:213.) Az ipari fejlődés következtében az Andrássy-birtok egy részét parcellázták, és így alakult ki a mai Andrássy-telep. Ez évben megkezdi működését a refomátus egyház, bár erre szolgáló helyiség hiányában, egy magánházban miséznek.

Szintén ezen év december 15-én megkezdi működését 5 fővel a Magyar Királyi Csendőrség helyi őrse. Sajnos az akkori bűnügyi helyzetről nincsenek pontos információk, de a tyúklopástól a gyilkosságig minden előfordult.

Szeptember 1.-én a Felsőtelepen megkezdődik az oktatás a római Katolikus Polgári leányiskolában, 4 osztályban 9 nevelővel.1916 március 19-én kezdték el építeni a felsőtelepi templom, zárda és leánypolgári iskolát, mely a mai Petőfi Téri Általános Iskola és Gimnázium alapját is jelentette.( Én is ebbe az iskolába jártam.)Ez év december 1-én már az új iskolában tanítottak, 74 tanulót.

A Tanácsköztársaság alatt, 1918. december 8-án megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi csoportja. 1919. Március 23.-án létrehozzák a Munkástanácsot, Medveczky Jenő vezetésével. Megalakul a Vecsési Futball Club VFC. Tagjai, zöld-fehér színben játszanak. Már ökölvívó, birkózó, és torna szakosztályok is működnek.

A Tanácsköztársaság elbukása után, 1920. Június 15-én 25 vádlottal megkezdődött a vecsési forradalmárok tárgyalása, és ítélethozatala.

Ez évben 3000-nél is több felvidéki és erdélyi menekült telepedett le a községben, az Andrássy-telepen és környékén. Ez nagymértékben megváltoztatta a település nemzetiségi szerkezetét. A német ajkú lakosság aránya csökkent. Az idegenek által behozott új értékrendek összeütközésbe kerültek a németajkúak által generációkon átörökített hagyományokkal. Ez elsősorban a házasulási hajlandóságok területén mutatkozott meg. A német ajkúak a Svábok által képviselt értékrend a munka köré szerveződik. Általában nagy földterületek tartoznak tulajdonukhoz, melynek megműveléséből származik a család jövedelme. A család a gazdasági biztonság alapja. Több generáció lakik együtt, ezért nagyméretű házakban élnek. Egyéni fogyasztásuk minimális, számukra az a fontos, hogy a családnak növekedjen a vagyona, és legyen mindig félretett pénze. Nem ritka, hogy egy családnak két, három háza van a faluban. Az egyikben élnek, a többi szépen berendezve áll, s várja a következő generáció beköltözését. Az élet a szokások és hagyományok alapján, megszokott rendben zajlik. A családok zárt közösséget alkotnak, közös események alkalmával érintkeznek egymással. (sváb bál, szüreti bál, esküvők, temetés) Minden esemény meghatározott forgatókönyv szerint zajlik, szorosan őrzik, ápolják hagyományaikat. Csak olyan külső személyekkel tartanak kapcsolatot, akik azonosulni tudnak az ő értékrendjükkel. A vallásos nevelésre nagy hangsúlyt fektetnek.

1923-ban megnyitja kapuit az Evangélikus Misszió Egyház, dr Helle László vezetésével, 1925-ben elkészül a felsőtelepi zárda, polgári iskola épület komplexuma. A hívek száma 800 fő. Ugyanebben az évben elkezdi működését az Andárssy-telepi Római Katholikus Elemi Népiskola (ma Gróf Andrássy Gyula Általános Iskola) 4 osztállyal és 4 tanító apácával. Az első szerzetes tanítók neve fennmaradt az utókornak. A négy állás megszervezését a Vallás és Közoktatási Minisztérium 71.897/1927 VIII.a. sz alatt kelt rendeletében hagyta jóvá, melyben kikötötték, hogy az iskolában csak alsó tagozat működhet, és kizárólag szerzetes nővérek taníthattak. Vasárnaponként, ünnepnapokon a két nagy osztálytermet és a kistermet, –itt volt az oltár – egybenyitották, és itt tartották a szentmiséket, itt folytak a szertartások. Nem voltak irigylésre méltó helyzetben azok a nővérek, tanítók, akik egész életüket szinte a gyereknevelésnek szentelték, a nap 24 órájában Nagy valószínűséggel két műszakban taníthattak, mivel csak négy tanterem volt, és minden évfolyamon egy a és egy b osztály indult. Az osztályok átlagos létszáma 37, 53 fő volt.( Ez volt a helyzet 1948-ig az államosításig.) ugyanebben az évben elkezdi működését az elő osztállyal a Polgári Fiúiskola (Fő út 90) mely a mai Falusi Általános Iskola Wetschesch elődje volt. Ez adott otthont a helyi Kinizsi Pál cserkészcsapatnak is.

Somogyi Imre lelkész vezetésével megalakul a baptista gyülekezet. Az Andrássy-telepen egy osztállyal óvoda létesül. Megkezdi működését a Nemzeti Párt helyi szervezete is.

1932-ben a Vecsési Hírlap utódaként megjelenik a Pestkörnyéki Újság, mely a környező települések legfontosabb híreit, kulturális eseményeit, cikkeket publikál. 1933 nagy postarablás két halottal.

1937. április 18-án Német Népművelési Egyesület alakul meg, 145 taggal melynek célja a Sváb hagyományok ápolása. 1938. június 12. a község alapításának 150-ik évfordulója, melyet pompás rendezvénnyel ünnepel a lakosság.

1944. november a német csapatok felrobbantják a falusi római katolikus templomot, felégetik a községházát, a kultúrházat és a környező lakóházakat is. December 9-én az evangélikus templomot is felrobbantják. A lakosok félnek, az öregek és az asszonyok a házak pincéjébe menekülnek. A fiatal lányok korommal kenik be az arcukat, hogy csúnyának látszódjanak. December 29-én szovjet csapatok érkeznek, hogy felszabadítsák a falut a német megszállás alól. Steinmetz kapitány és parlamenter társai halála emlékére emelték a 4-es főút Vecsés határában a “Steinmetz szobrot” mely 40 évig fontos tájékozódási pont volt a fővárosban közlekedők számára. Az “öregek” elmondása szerint az egyik csapás után jött a másik. A háborúban kiéhezett Oroszok sok esetben rosszabbak voltak, mint a németek, mert kirabolták a házakat, és meggyalázták a lányokat, asszonyokat.

A község társadalmi életére jellemző minden olyan jellegű szervezet létrejötte, mely az ország más területein is nagy erőkkel beindult. 1945 ben megalakul a KMP helyi csoportja, Községi Nemzeti Tanácsot hoznak létre Szűcs Ferenc bíró vezetésével. 43 fővel ideiglenes községi képviselő-testület alakul a pártok küldötteiből. Nemzeti Bizottság alakul, és a szovjet katonai parancsnokság utasítására a Felsőtelepen 3000 ágyas hadikórházat telepítenek. Megalakul a Szervezett Munkások Szövetkezete, a Paraszt Párt helyi csoportja. Május 1-26. között, kb. 1500 németajkú helyi lakost telepítenek Németországba a potsdami szerződés értelmében. 1947.-ben a Felvidékről kitelepített magyarok érkeztek Vecsésre.

1948-ban az egyházi iskolákat államosítják, átszervezik, Megszűnnek a polgári iskolák és helyette egységes 8 osztályos, általános iskolai oktatás kerül bevezetésre. Az iskolai oktatáson keresztül egy új a szocialista értékrend közvetítése kezdődik meg. Meghirdetik: “az iskola mindenkié” jelmondatot, és célul tűzik ki a nivellálást. A családok ezt az ”új felfogást” nem minden esetben értékelik pozitívan, sokkal inkább erőszakos jelenlétét élik meg.

Úgy tűnik, hogy erre az időszakra az ország kipihente a háború gyötrelmeit, és a helyreállítási munkálatok fáradalmait. A viszonylagos jólét időszaka következik. Beindul a tömegtermelés és ezzel szinkronban a hiánycikkek megjelenése. Az emberekben felébred az igény a nagyobb választék iránt. Már ne csak lóden kabátot, bakancsot lehessen kapni az üzletekben!

A “Ratkó korszak” következtében az országban “baby boom” zajlott. A kórházak szülészetén ki volt írva “szülni asszonynak kötelesség, leánynak dicsőség!” Az abortusz be volt tiltva, miközben szinte virágzott a tiltott titkos abortusz, ellenőrizetlen körülmények között. Sok fiatal lányt és asszonyt tettek meddővé az avatatlan kezek. A központi irányítás meggyőződése szerint a gazdasági helyzet megteremtette a gyermekvállalás alapjait. A módszert ma már nem tartjuk helyesnek. A családtervezést az egyénekre kell bízni, a kormány nem avatkozhat a családok életébe ilyen drasztikus módon. Ma már különböző támogatási formákkal ösztönzik a családokat a gyermekvállalásra. Ez közvetett beavatkozási módszer, mely eredményesebb és humánusabb megoldás.

Ez évben megkezdi működését az új önálló Községi Könyvtár 1400 könyvvel, és politikától mentes otthonául szolgál a helyi értelmiségieknek.

1964-ben a Gáz és Olajszállító Vállalat Vecsési Üzemegysége, új elosztó központja indul be, mely munkahelyeket teremt a helyi lakosok számára, és Vecsés bekerül az Országos Gázprogramba. A felsőtelepen megkezdődik a gimnáziumi oktatás, egyelőre, csak kísérleti jelleggel.

1968. szeptember 1.-én megalakul a művelődési házon belül a Honismereti szakkör. Vezetője Ősz Béla a későbbiekben a Martinovics téri Áltanos iskola igazgatója lett. Az ország népi hagyományaival, szokásaival és játékokkal, ismerkedtek meg a szakkör tagjai. Kisebb kirándulásokat szerveztek, és kézműves foglalkozásokat is tartottak.

A nagyközséget budapesti agglomerációs településsé nyilvánítják, és ezzel meghatározzák az ipar, a mezőgazdaság és az infrastruktúra fejlesztés további irányát. Az urbanizáció hatása:

A gyes nem oldotta meg olyan mértékben a szocializáció problémáját, mint amennyire vártuk (szoros anya – gyerek kapcsolat kialakulását elősegítette volna) sok nő nem fogadja szívesen a gyes által felkínált szerepkört.

Az urbanizáció következménye a vidéki munkaerő beáramlása a városba ® sok gyermek apa nélküli családban nő fel (Ez különösen a fiát egyedül nevelő, anya esetében okozhat gondot. Az apa hiánya túl erős azonosítást eredményezhet anya és fia között, mely a serdülőkorban, a fiúban a feminin identitás félelmét ébreszti fel, amit úgy igyekszik elhárítani, hogy túlértékeli a maszkulin tulajdonságokat, ami könnyen bűnözésben juthat kifejeződésre.)

• A szülőnek pontosan kell emlékeznie

• Figyelembe kell venni, hogy gyorsan változó világunkban a magatartási

1971. november 15-én megnyílik az első öregek napközi otthona, sokak örömére. A családok kereső tagjai újra munkába állhatnak, mert az időskorú családtagok felügyelete és napközbeni ellátása megoldottá válik. A napközi otthon a mai napig is működik, és a mai igényeknek megfelelően fejlődve egyre változatosabb programokkal és szolgáltatásokkal bővülve várja az otthon lakóit.( fodrász, pedikűrös, massszőr, vendégművészek zenehallgatás, felolvasás stb.)

1972 december 15-én átadták a község első kenyérgyárát. Ezzel szintén újabb munkahelyeket teremtettek, de a maszek pékek nem voltak veszélyben, mert az ő árujukra is nagyon nagy szükség volt, és a helyiek szívesebben fogyasztották a hazai termékeket.

A népesedés növekedése hozta azt a szükségletet, hogy a terjedő településen, a Halmi-telepen óvodát kellett nyitni, és megkezdték az OTP lakótelep építését. Az OTP lakótelep építését az OTP finanszírozta, és a beköltözők szövetkezeti lakásként vehették igénybe a 488 lakásos lakótelepet. A lakótelep 1,5 2 és 3 szobás lakásokból állt, mely a modern nukleáris család működéséhez, ideális otthont jelent. Kettő,- háromgyerekes családok élnek együtt, a család gazdasági alapja a közös jövedelem, melyet együtt osztanak be.” A nukleáris család zártabb egységé vált, és elkülönült a más rokoni és a helyi közösséghez fűződő kapcsolatoktól. A család fejlődésének ezen szakaszában vált egyre fontosabbá a szülői és házastársi szeretet, bár ezzel együtt az apa tekintélyelvű hatalma is megnövekedett… A csoport tagjait szoros érzelmi szálak fűzik össze, és amelyet erős családi intimitás és a gyereknevelés előtérbe kerülése jellemez.”

1976-ban megnyílik az oktatási intézmények központi konyhája, új modern nagy épületben. Ellátja az óvoda, az iskolák és az idősek napközi otthonában lévőket meleg ebéddel. Sor kerülhet az otthon lévő segítségre szoruló idősek, betegek ebéd kiszállítására is.

1980-ban a lakosság száma 21.445 fő. Megalakul a német hagyományőrző tánccsoport, mely két korosztállyal működik. A fiatalok és az idősebbek táncait tanulják és tanítják a helybeli tánctanárok és népművelők. A helyi népviseletben járják az országot, és több versenyen is kiemelkedő helyezést értek el. Szinte minden németajkú család gyermeke ide járt táncolni, szórakozni. Több házasság itt szövődött. A kortárscsoport a szocializációs folyamat nélkülözhetetlen tényezője, mivel olyan viselkedésformák gyakorlására ad lehetőséget, amelyek a személyiséget rendkívül fontos tapasztalatokkal, tudnivalókkal gazdagítják.

1983-ban a Felsőtelepi iskola régi szárnyát lebontják, (a tanulók és szüleik) és helyére új 16 tantermes általános iskola, és sportcsarnok létesül. Sajnáltam hogy én már nem járhattam az új iskolába, de büszkeséggel töltött el, hogy e régi falak között tanulhattam, és olyan pedagógusok tanítottak, akik nagy része ma is tanít. A településen a legjobb szakmai munka a Felsőtelepi vagy másnéven Petőfi téri Általános Iskolában zajlott és zajlik.

1989-ben megalakul az MDF és az MSZP helyi csoportja, a rendszerváltás előfutáraként. Mindenki várja a nagy változást, tele van ambíciókkal. Az országos helyzethez képest sokkal nagyobb nyugtalanság érzékelhető Vecsésen. Családok bomlanak fel, beindul a válási hullám, ami eddig elenyésző volt.

1991-ben Vecsési Tájékoztató néven időszakos önkormányzati kiadvány indul. A kiadványt nagy népszerűség fogadja, ezért később, minden hónapban megjelenik Vecsési Hírek címen. Fokozatosan bevezetik a Kisokos című kiadványt, mely a Vecsési szakemberek és vállalkozók hirdetéseit és névjegyzékét, elérhetőségét tartalmazza. Mindkét kiadvány ingyenes.

1994-ben felavatják az új modern falusi iskolát és tornatermet, mely 16 tanteremmel várja a nebulókat. Ezzel már két óriási iskolakomplexum működik a településen, és két normál iskola. Az Andrássy-telepen a Gróf Andrássy Gyula Általános Iskola, a Halmi Telepi Általános Iskola, a Falusi Általános Iskola, és a Petőfi téri Általános Iskola és Gimnázium, amit viccesen spenótnak neveznek, a színe miatt.

2001-ben Vecsést várossá avatták. Azóta új, modern postahivatal épült, a régi orvosi rendelőt átépítették, felújították korszerűsítették.

2004-ben több szelektív hulladékgyűjtő hely került kialakításra. Megindult az M0-s és a 4-es elkerülő út gyorsütemű építése.